Visszatértem.

Visszatértem.
Nyár volt és depis lettem, nem érdekelt és ettem. Ránéztem a képekre: Ez komolyan én vagyok? A válasz fájt, de arcon csapott. Újra itt vagyok, nem adom fel soha, mert hiszem, hogy egyszer célba érek, nem lehetek ennyire ostoba.

Muszáj beszabályoznom az életemet, mert egyébként el vagyok veszve. Szóval most hasraütés-szerűen leírom, hogy a következő 3 hétben mennyit ehetek és ezt be is fogom tartani! (Na jó nem teljesen hasraütés-szerűen, mert azért egy fast után nem rakok 100 vagy 200 kcalos napot, se nem kezdek egyből egy 0 kcalos nappal, mert az úgysem menne...) Keddel kezdek, mert holnaptól indul a dolog.

---- Hétfő --- Kedd ---- Szerda ---- Csütörtök --- Péntek --- Szombat --- Vasárnap
1. -------------- 600 -------- 800 -------- 600 --------- 800 -------- 400 --------- 600 ----
2. ---- 0 ------ 800 ------- 600 -------- 200 ---------- 400 -------- 600 -------- 600 ----
3. ---- 400 ------ 0 -------- 800 -------- 400 ---------- 200 -------- 600 -------- 400 ----
4. ---- 0 -------- 800 ---------------------------------------------------------------------------------

3 hét, 21 nap. Megcsinálom. Muszáj, mert az aki visszatekint rám a képekről, a tükörből, az nem én vagyok.
Mozgásként az egy possztal lejjebb található rövid kis edzéseket fogom művelni. Ha nagyon elszánt leszek esetleg még futni is elmegyek. Ja és beiktatok minimum heti 2 alkalom pilateszt is.

Holnap 600 kcal. Menni fog.

Edzéstervek

Nem akarok a valósággal foglalkozni. Nem akarok gondolkozni. Most nem. Kell valami ami lefoglal. 

20 perces edzésterv:

Bemelegítés: fejkörzés, karkörzés, derékkörzés, hajolgatás 2 perc
Rubint Réka: Van 5 perced? Comb erősítés http://www.youtube.com/watch?v=UIjy-yKIPtg 4 perc
Rubint Réka: Van 5 perced? Hasizom http://www.youtube.com/watch?v=F256MmfzkVY 5 perc
8 perces hasizom http://www.youtube.com/watch?v=pc_pvnDEXAc 8 perc
Levezetés, nyújtás 1+ perc
Össz: 20 perc

30 perces edzésterv:

Bemelegítés: fejkörzés, karkörzés, derékkörzés, hajolgatás 2 perc
Rubint Réka: Van 5 perced? Comb erősítés http://www.youtube.com/watch?v=UIjy-yKIPtg 4 perc
Rubint Réka: Van 5 perced? Csípő, külső comb http://www.youtube.com/watch?v=c54Yfxi5FV4 2x4 perc
Rubint Réka: Van 5 perced? Hasizom http://www.youtube.com/watch?v=F256MmfzkVY 5 perc
8 perces hasizom http://www.youtube.com/watch?v=pc_pvnDEXAc 8 perc
Levezetés, nyújtás 3 perc
Össz: 30 perc

40 perces edzésterv:

Bemelegítés: fejkörzés, karkörzés, derékkörzés, hajolgatás 4 perc
Rubint Réka: Van 5 perced? Comb erősítés http://www.youtube.com/watch?v=UIjy-yKIPtg 4 perc
8 perces farizom http://www.youtube.com/watch?v=2Gd1GMWb6aM 8 perc
Rubint Réka: Van 5 perced? Csípő, külső comb http://www.youtube.com/watch?v=c54Yfxi5FV4 2x4 perc
Rubint Réka: Van 5 perced? Hasizom http://www.youtube.com/watch?v=F256MmfzkVY 5 perc
8 perces hasizom http://www.youtube.com/watch?v=pc_pvnDEXAc 8 perc
Levezetés, nyújtás 3 perc
Össz: 40 perc

Bagoly a hóesésben

Két hete azt álmodtam, hogy meghalt egy családtagom. Múlt héten meg is halt egy. Nem ugyanaz akiről álmodtam. Tegnap eltemettük. Egyetlen könnycseppet ejtettem. Nem azért, mert nem fáj, csak még nem jött el az ideje. Én másként dolgozom fel mint mások. Én dühvel reagálok, ideges vagyok, mintha elfelejtettem volna egy fontos dolgot megtenni, mintha hiányozna valami. Hiányzik. Ő. Ma este sírtam először. De ez sem olyan sírás volt, hogy most kiadom magamból és minden rendben lesz. Nem, nem. Én nem olyan vagyok. Én magamban tartom a dolgokat, hagyom, hogy a cseppek szépen lassan töltsék meg a poharat, ami majd egyszer végül kicsordul. 

A hétfői vizsgáimra nem készültem túl sokat, de amilyen ideges voltam az előzőknél, olyan nyugodt a mostaniaknál, mert ez most nem számított. Az élet elém tett egy olyan lelki akadályt most, amit ezerszer nehezebb legyőzni mint megírni a statisztika dolgozatot. 

A hétfő volt az a nap amikor -úgy egy hónap után ismét- ráálltam a mérlegre. Rekord. Ennyi kiló még sosem voltam mint most, és én még csodálkoztam, hogy alig találtam fekete szoknyát a temetésre. 

Talán a jóllakottság beszél belőlem, -mert hát bevacsoráztam- talán a gyász, de úgy érzem nem akarok enni. Nem tudom mi lesz holnap, de most így érzem. Tudom, hogy azt mondtam, hogy nem érdekel, és eszek mindent ami jól esik, de ez hazugság volt, kár tagadni. Na nem az "eszek mindent ami jól esik" rész, mert az korántsem volt az, hanem az, hogy nem érdekel. Igenis érdekel, és mindig is érdekelni fog. 

Holnap tartok egy fastot. Mondom én most, aztán meglátjuk mi lesz. 

"Csüggedtem volna, lankadt képzelettel, 

de folyton-gyors kerékként forgatott

vágyat és célt bennem a Szeretet, mely

mozgat napot és minden csillagot."

Egy másik dimenzió

Tegnap is sírva ébredtem és ma is. Tegnap azt álmodtam, hogy egy családtagom akivel nagyon jóba vagyok meghalt. Szörnyű volt és annyira valóságos, ébredés után is még percekig folyt a könnyem. Ma meg ennél picit komplexebb álmom volt, a lényeg hogy állatokat kínoztak és nem tehettem semmit, és végül el kellett vennem egy kis oroszlán életét. Pont akkor ébredtem fel amikor megtörtént volna a dolog, annyira de annyira rossz érzés volt... A valóságban ilyen intenzív érzéseket még soha nem éltem át, ez az egész álomvilág annyira egy másik dimenzió. Megmagyarázhatatlan, néha szörnyű de egyben csodálatos.

Vizsgaidőszak van, de még sehogy sem állok. Minden félév elején megfogadom, hogy tanulni fogok rendesen, de aztán sosem lesz belőle semmi. Fura, mert tényleg érdekel az amit tanulok és én tényleg jó szakember akarok lenni. Ez egyszerűen csak lustaság. Lusta vagyok. 

Evés szempontjából a mai napom elég furcsán alakult. Délelőtt két db Knoppers szeletet pakoltam be, ebédre meg 1,5 szelet pizzás burekot ettem. Nem érzem úgy, hogy túl sok lett volna, nem feszít a hasam, de éhes sem vagyok, ez most pont jó így. Holnap megyek Zumba órára. Igazából utálom, de mivel múlt hónapban akciós volt vettem egy bérletet. Még 7 alkalommal kell mennem és bénáznom. Az oktató eltáncolgat magában, én meg próbálom követni a mozdulatokat, de mire sikerül az első mozdulatot elsajátítanom addigra a többiek már a negyediken is túl vannak. Aerobic. Az való nekem. Többet nem követem el a zumbaklövést. Meg arra gondoltam, hogy összeállítok egy edzéstervet a kedvenc youtube-os edzésvideóimból. Lesz egy 20 perces, egy 30 és egy 60 perces verzió. Ha meglesz ide is belinkelem őket.

Nem érdekel

Vicc. Poén. Minden amit eddig írtam egy hatalmas humbuk. A terveim, a vágyaim, én magam vagyok a megtestesült irónia. Míg vizet prédikálok, kólát iszom és egyéb agyoncukrozott üdítőket, na meg tömöm a fejemet mindenféle földi jóval amit csak el tudtok képzelni.
Kár tagadni, hiábavaló, ez vagyok én a végletek embere, vagy mindent fölzabálok vagy semmit sem. Nem megy másként, próbáltam már, nem egyszer nem kétszer, hanem kismilliószor. Persze vannak jobb napjaim, de az csupán az esetek 20%-át teszi ki, vagy még annyit se. Egy nagy vicc. Ez vagyok én.
Ez a blog miről szólt eddig? Pici Penny kétségbeesett próbálkozásairól aminek mi lett a vége? Ugyan ott van ahonnan elindult, a leges-leges legelején. Semmilyen tervemet nem valósítottam meg 100%-osan amit ide leírtam, de még csak a közelébe se értem, így hát hoztam egy döntést. Hagyom a fenébe az egészet.
Egyértelmű, hogy nekem ez nem megy, nem tudok középutat találni a koplalás és a zabálás között, így hát innentől kezdve nem fogok egyetlen szabályt sem hozni az étkezésemet tekintve. Azt, akkor és annyit eszek amennyit éppen kívánok. Nincs előre tervezgetés, nincs kalóriaszámlálgatás, idegeskedés, hiszti. Nincs. Ennek vége. A szervezetem úgyis tudja, hogy mi kell neki. Talán még a binget is sikerül így elkerülni.
Mindez tegnap este fogalmazódott meg bennem egy alapos csokizabálás után. Ennek így nincs értelme. Nem érdekel már ez az egész egy picit sem.
Ma reggel már el is kezdtem e szerint cselekedni, szépen megittam egy nagy bögre kakaót, mellé pedig megettem egy fél zsemlét. Ebédre sült kolbász volt rizzsel és uborka salátával. Pont akkor tettem le a villát amikor éreztem, hogy jól laktam. Úgy fél óra múlva pedig enni fogok mamám kókuszos sütijéből is. Ennyi.
Sajnálom, hogy csalódást okoztam. Mindenkitől aki bízott bennem elnézést kérek. De legfőképpen magamtól. Sajnálom, de ez van.
A blog írást nem hagyom abba, sőt sűrűbben fogok írni, mert mostanában eléggé elhanyagoltam ezt is. De innentől kezdve a blog nem arról fog szólni, hogy mik a terveim, hanem a jelenről, hogy éppen mit ettem, milyen napom volt, stb.
Arról nem mondok le, hogy lefogyjak, arról soha sem mondanék le, csupán egy másik módszert próbálok ki. Muszáj, mert az eddigiek nem vezettek semmire.